A díjkiosztó tapsrengetegében is féltettelek titeket. Aggódtam, nehogy összezúzzon minket a vastaps, aztán arra gondoltam, amit kis Kreón mondott útban arrafele: „sokkal többet kaptunk mi itt ennél”. Én például sokat abból, amit kerestem. Most van egy kis üresség, itt van a még félig felszáradt padlóval hagyott Tamacisza emléke, körmöm alól is kikopott már a piros festék és a Total Commander-em Zoom mappájába is ez lesz az utolsó .doc, egyelőre. Örülök, hogy „összesorsoltak” minket, hálás vagyok, hogy veletek tölthettem ezt a három hetet. Hogy most „mi lesz a purdékkal?”, hát remélem még fogunk együtt „unokákat tartani”.
Veletek maradtam. Egyébként minden a régi.
Veletek maradtam. Egyébként minden a régi.
B.R.
Olvasóinknak: köszönöm, hogy követtetek minket, nézzetek még erre néha, az is megtörténhet, hogy lesz folytatás. Zoom out!
